Vissza a nyitóoldalra

Díjnyertes szarvasbikát lőtt a 9.D!

2018. október 1.

Nagy csapatverődött össze a Keleti pályaudvaron az óra alatti placcon. Miután mindenki megérkezett, felszálltunk a vonatra, ami emiatt enyhén szólva zsúfolttá vált. A zenével és összetört rágcsákkal fűszerezett vonatutat egy átszállás követte, amely után nagyon családias környezetben, egy kétvagonos kávédarálóval utaztunk tovább Magyarnándorba. A táborhelyünkre vezető utat nem nevezném szokványosnak: a sínek között lépdelve mentünk. Ezzel csupán annyi volt a probléma, hogy néhányan közülünk igen nagy csomaggal érkeztünk, amit nem bírtunk máshogy cipelni, csak ha magunk után húzzuk a sínen. Ennek meg is lett az eredménye: Dóci sátortáskájának alja rettentő koszos és lyukacsos lett... (Bocsi, Dóci!:)

Megérkeztünk a táborhelyre! Lakhelyünk egy régi TSZ-központ udvara volt. A szokványos eligazítás után körbenézhettünk, és rögtön meg is szegtük az első szabályt, miszerint: csak a kerítésig mehetünk. Nekiálltunk felverni a sátrakat. Nem mondom, voltak, akik pillanatok alatt megoldották a feladatot, azonban sokaknak nehezebben ment. Alig néhány órával később, mikor már mindenkinek állt az átmeneti otthona, gyülekezőt fújtak, és a tanár úr megrakta az osztály történelmének első tábortüzét. A tűz körül beszélgettünk még egy kicsit, utána pedig megindultunk a szarvasokkal teli, sötét erdőbe, hogy meghallgathassuk azok bőgését.

A hosszúra nyúlt kirándulást mindenki nagyon élvezte: nevetgéltünk, beszélgettünk, néhányan egymás kezét fogva melegítették egymást, testvérek módján, mások takaróba bugyolálva sétáltak – rettentő hideg volt. Egyszer csak megérkeztünk célállomásunkhoz, egy vadászházhoz, ahol két lelőtt, kiterített szarvas várt ránk. Csodálatosak voltak. Sokan sajnálták őket, azonban mindenkit érdekelt közelebbről is az állat. Fotózkodtunk kapitális bikákkal, majd bekukkantottunk a trófeákkal teli vadászházba is, mielőtt visszaindultunk. Néhányan körbeálltunk és 3-ra felfelé ugrálgattunk, hogy ne fázzunk. Amikor már ténylegesen elindultunk hazafelé, kiderült, hogy rossz felé jöttünk. A tanár úr Zalánnal együtt előre ment, hogy megnézze, merre kell mennünk. Mi, többiek meg se mertünk mukkanni, hisz annyira hangosan hallottuk a szarvasokat, mintha a közvetlen közelünkben lettek volna. Mikor végül is kiderült, melyik a helyes út, gyorsan visszasiettünk a főhadiszállásunkra.

Visszaérkezésünkkor újra meggyújtottuk a tüzet, körbeültünk körülötte, és elkezdtünk sütögetni és vacsorázni, közben pedig énekelgettünk, nevetgéltünk és beszélgettünk. Néhányan levették a cipőjüket és zoknijukat, és a csupasz lábukat melengették a tűznél, mivel mindenük elázott. Vacsora után egy páran elmentek aludni, de rengetegen ott maradtak még a tűz körül. Aztán jött a takarodó… Néhányunknak sikerült aludnia egy derekasat, de valakiknek sajnos nem, hiszen elképesztő hideg volt az éjjel. De ennek is volt előnye, mivel a sátrakból éjszaka nagyon jól lehetett hallani a szarvasokat. Hajnalban a tanár úr beszólt minden sátorba, hogy a megbeszéltek szerint még egyszer elmenjünk szarvaslesre, azonban annyira fáradtak voltunk, hogy senki sem kelt fel. 7 óra tájékában a sátrak elkezdtek kiürülni, és az újra gyújtott tábortüzünk köré gyülekeztünk. Reggelinél mindenki berakta a maradék ennivalóját a közösbe, és azt ettük.

Az aznapi program számháborúzás lett volna, de minden nagyon vizes volt, így inkább fociztunk egy nagyot. A vegyes elosztású csapatok között kiélezett volt a verseny, ezért a végén kiegyeztünk egy döntetlenben. A reggeli testmozgás után mindenki rekord idő alatt összepakolta cókmókját, és indultunk is vissza a vonathoz.

A vissza út közel sem volt annyira zajos és hangos, mint odafelé, viszont annál elégedettebb volt a társaság. Zenehallgatás, halk beszélgetés, a tanár úr részéről pedig alvás jellemezte a visszautat. Mikor visszaértünk a Keletibe, fotózkodtunk még egy utolsót, majd lassacskán mindenki elszállingózott. Sokan saját bevallásuk szerint azonnal elaludtak, mikor hazaértek.

Csodálatos volt ez a kirándulás! Köszönjük a tanár úrnak, a sátorhozóknak és mindenkinek, hogy eljött! 

 

Kovács Kinga és Lévai Georgina (9.D)

Kirándulunk!Vissza a(z) kirándulások oldalraA béke nyomában, avagy egy hét Itáliában
hétfő (december 10.)
A nap során rövidített órák lesznek
Reggeli zsolozsma a 10. c osztállyal
Szaktanári fogadóóra
16:00-19:00
kedd (december 11.)
Jancsó Benedek szobor avatása és a Politikai Hullámok c. könyv bemutatása
14:00
szerda (december 12.)
EKG szertorna kupa
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Admin E-mail Levelezés (egyetemi.hu)