Vissza a nyitóoldalra

"A legszínházibb előadás"

2019. április 8.

 

Kitüntető oklevelet nyert a 9.D osztály a József Attila Színház színpadán az Ádámok és Évák ünnepe alkalmából. Az ember tragédiájának színeit 15 iskola diákjai mutatták be, köztük iskolánk kezdő médiaosztálya. Az EKG évek óta más-más osztállyal hozza el a kiemelt minősítések valamelyikét. Gratulálunk az idei résztvevőknek! Hogy látta a három hónapos projektet egy szülő, egy diák vagy a felkészítő tanár? Milyenek voltak az előadás előtti utolsó pillanatok? Hogyan fest mindez végzősünk, Knapecz Máté (12.D) objektívjén keresztül? Most minden a honlapon! 

 

Főpróba után, előadás előtt: villáminterjú a kulisszák mögött

 

 

Szakmai szemmel…

Egy kőszínház forgószínpadán állni majd 700 néző előtt – hatalmas élmény a diákoknak. El is hangzik sokszor, hogy az a bő hét és fél perc megért minden befektetett energiát, munkát, fáradságot. A felkészítő tanár mégis kicsit megfordítva látja mindezt: örül, hogy van egy hétpercnyi élmény, amely elegendő motivációt jelent a három hónapos tanulási folyamatban való részvételhez, amelynek során többet fejlődnek-formálódnak a gyerekek, mint az egész tanév minden osztályfőnöki erőfeszítésének hatására.

Az idei projekt során 51 órányi próba kellett a felkészüléshez, s ehhez jött még az egyéni szövegtanulásra, a jelmezbeszerzésre, kulisszajárásra, előadásnézésre fordított idő. Olyan visszajelzés ez, amely azzal szembesíti a gyerekeket, hogy az eredményesség a befektetett munka mennyiségén és minőségén múlik. Maguk tapasztalhatták, hogy a pár perces előadásuk egyetlen másodperce sem történt véletlenül, minden mozdulat mögött ötlet, jelentés és munka állt. Ez ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb tanulsága.

Lehet persze mindezt úgy is csinálni, hogy egy-két tehetséges fiatal elvigye a hátán az előadást, de mi ezt az EKG-ban próbáljuk elkerülni. Idén is, mint minden évben, a diákok értelmezéseiből, ötleteiből és improvizációiból építkezett az előadás – elgondolkodtató és reményt keltő, milyen kritikusan gondolkodnak gyermekeink technicizált, fogyasztói társadalmunkról, és milyen éles szemmel veszik észre az erre vonatkoztatható üzeneteket a klasszikus szövegekben is. Fontos törekvésünk, hogy teljes osztályok vegyenek részt a projektben, hogy ne csak kötetlen együttlétekben, hanem koncentrált munkában is megélhessék a közösséget. 34 fiatallal dolgozva persze elengedhetetlenek a szerepduplázások – idén is tíz Ádámunk és öt Luciferünk volt a színen –, és komoly feladatot jelent, hogy minden egyes résztvevő felelős, súllyal bíró szerepet vigyen. Ebben az évben ezt egy mozgáskoreográfia beillesztésével oldottuk meg, így a folyamat során egyszerre fejlődött a gyerekek beszédtechnikája, színpadi mozgása, ritmusérzéke, testkontrollja, figyelme…

A zsűri évek óta rendre kiemeli iskolánk diákjainak teljesítményét. Nyilván tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt sokat jelent A legszínházibb előadásért járó díj, de még fontosabb, hogy ez a folyamat ismét erősítette diákjaink igényes, minőségi munka iránti belső elköteleződését.

(Benyhe Bernát osztályfőnök, felkészítő tanár)

 

Ahogyan Lucifer látta…

Mielőtt elkezdtük volna a nagy dolgokat, megnéztük az előadást – Az ember tragédiáját – a Bábszínházban, és megpróbáltuk megfejteni, miről is szól a darab. Nagyon nehéz feladatunk volt, mivel a második prágai színt kaptuk, amely szinte teljes egészében filozófiából áll. Szerencsére megoldottuk ezt a problémát a mentorunk, Holczinger Szandra, a József Attila Színház színésznője segítségével – akit rettenetesen megszeretett mindenki. Minden társam nevében kijelenthetem, már most hiányzik.

Mielőtt még bármi történhetett volna, két részre osztottuk az osztályt. Mint később kiderült, az egyik fele lett az ún. keménymag, ők ötleteltek, hogy hogyan dolgozzuk fel a kapott jelenetet, és próbáltak összeállítani pár élvezhető mozdulatsort, miután kiderült, hogy mozgásszínházas irányba szeretnék elmozdítani az előadásunkat. Az osztály másik fele, amelyben én is voltam, az iskola bemutatkozó videóját készítette el. Az egész teljes egészében február elején kezdett kibontakozni…

Ekkor kezdtük el a forgatást, majd három héttel később mi is tagjai lettünk a keménymagnak, ettől kezdve közösen dolgozott az osztály. Az első közös próbán kiderült, hogy nekem relatíve nagy szerep jutott… Lucifer lettem. A próba szinte elrepült. Ezt követően kialakult a próbarend, amely szerint a március 27-i hétig minden kedd, szerda és csütörtök próbanap: próbáltunk a médiaórákon, a dupla tesiken, szerdán pedig az óráink után, estig. Csütörtökönként egy koreográfus, Horváth Ádám volt segítségünkre. Rettentően sokat tanultunk tőle, nélküle az előadás nem lett volna olyan, amilyen.

 A próbák nagyon keményen zajlottak, de mindenki túlélte. Március 25-én a színházban is kipróbálhattuk, mit tudunk, 26-án pedig egy előbemutatót tartottunk az iskolában. Itt rengeteg biztatást kaptunk, így bátrabban indulhattunk el.

 Eljött az előadás napja… A főpróba előtt szinte kivétel nélkül mindenki izgult. Már itt éreztük, ezt nagyon odatettük. És igazunk is volt… Többen arról számoltak be, hogy mi kaptuk a legnagyobb tapsot, ami azt is jelentheti, a közönségkedvenc díjat mi kaptuk. Hatszáz ember előtt állni olyan felemelő érzés, amilyet még soha nem éltem át. Mikor eljött az idő, és megszólaltam a színpadon, legbelül könnyeztem. Hiába, ilyet nem mindennap él át az ember.

Mikor az összes színt előadták az egyes iskolák, a zsűri „leszállt” közénk, és átadták a díjainkat.  A bizottság úgy vélte, minket illet a legszínházibb előadás kitüntetés. Mindent összegezve, két, próbákkal dúsított hónap után a József Attila Színházban előadtuk eddigi életünk legnagyobb, legszebb és leghatásosabb produkcióját.

„Be van fejezve a nagy mű. Igen.”

(Erős Zoltán, 9.D)

 

Szülői szemmel…

Sok kis szikra, láng, máglya. Ég és mindent felgyújt, ami a közelében van. A fiatalok tüze minket is hevít. Lángolunk mindannyian, ők a színpadon, mi a nézőtéren. Borzongás, meghatódottság, örömkönnyek, büszkeség és ismételt megerősítés. A gyerekünk, gyerekeink jó helyen, a legjobb helyen vannak. Elámít az összhang, ahogy játszanak, együtt mozognak, gondolkodnak. A verejtékes négy hónap felkészülés meghozta gyümölcsét.

 Az Ádámok és Évák ünnepe méltán nevezhető ünnepnek, hiszen mi szülők ott lelkesedhettünk gyermekeink mély átéléssel, hitelesen, őszintén életre keltett színjátékán. Az ember tragédiája nem könnyű mű a kamaszok számára, mégis magukénak érezték és az üzenetét is sikerült átadniuk.

 Most, így visszatekintve az elmúlt időszakra, hát, nem volt konfliktusmentes. A gyerek részéről lelkesedés, plusz feladatok vállalása még jó néhány osztálytárssal együtt. A keddi médiaórához még a szerdai többlet. Reggel negyed hétkor indulás itthonról, este fél hétkor érkezés az állomásra. Szülői részről aggodalom. Mikor pihen? Mikor eszik? Mikor készül a következő napra, órákra? A fáradtság ellenére is mindig azt mesélte, milyen érdekes, izgalmas, olykor nehéz feladatokat kellett megoldaniuk a próbákon.

 Nekünk, szülőknek nem volt egyszerű ezt a folyamatot higgadtan végigkísérni. A mérleg egyértelműen az előadásra való felkészülés javára billent, de biztos vagyok benne, hogy most ez a nagyszerű élmény, amely örömmel töltötte el a gyerekeket is, majd segíti és motiválja az iskolai tanulás eredményességét is.

Remek az EKG-nk!

Szeretettel: Hubbes Emese (szülő)

 

Ezen a linken pedig megtekinthető, hogyan számolt be minderről az MTV2.

 

Rendhagyó lelki nap, OsonóvalVissza a(z) programok oldalraMűhelytitkok a médiatagozatról
szerda (augusztus 21.)
Nyári nyitvatartás, hivatali ügyintézés
09:00-12:00
augusztus 27-augusztus 28.
Tankönyvosztás
kedd (augusztus 27.)
Javító- és pótvizsga
08:00
hétfő (szeptember 2.)
Évkezdés az iskolában
12:00
Veni Sancte
17:00
József Attila Színház - 9. D
2019. április 8.
18 darab kép
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Admin E-mail Levelezés (egyetemi.hu)