Megemlékeztünk 1956-ról. Járvány idején minden osztály magában hallgatta meg két 10.D-s diák bevezetőjét, majd tekintette meg a médiatagozatos osztály ez alkalomra forgatott filmjét. Tartottunk koszorúzási ünnepséget is a fogságából 1956. október 30-án szabadult Mindszenty József bíboros szobránál, illetve az őt kiszabadító egykori diákunk, Pálinkás-Pallavicini Antal emléktáblájánál. A megemlékezésen az osztályok két-két diákkal képviseltették magukat.
"– 1956. október 23., kedd. Mi jut eszünkbe erről a napról?
– Tömeg. Fegyverropogás. Tankok. Vér és könnyek. A békés tüntetés forradalomba, majd szabadságharcba fordult át, amely megtorlásba torkollott.
– Eredetileg a Lengyelországban zajlott munkásfelkelés eredményei mellett akarták kiállni az egyetemisták. 1956. október 23-án a diákok Bem szobortól induló menetéhez egyre több ember csatlakozott, így estére a Kossuth térre már mintegy 200 ezer ember gyűlt össze.
– Ugyancsak nagy tömeg gyűlt a Dózsa György úti Sztálin szoborhoz, amelyet mint a kommunista diktatúra jelképét ledöntöttek és feldaraboltak.
– Ugyanekkor a Magyar Rádió épülete előtt is tüntetés kezdődött azzal a céllal, hogy az egyetemisták a rádióban olvassák fel követeléseiket, de az Államvédelmi Hatóság a tömegbe lövetett. Ahogyan Debrecenben is.
– 24-én hajnalban a Magyarországon állomásozó szovjet katonákat Budapestre vezényelték. Ekkor kezdődött a fegyveres ellenállás. A felkelők barikádokat emeltek, majd lemondásra kényszerítették a kormányt, amely Nagy Imre vezetésével alakult újjá.
– Tizenegy nap múltán, november 4-én, vasárnap hajnalban a Szovjetunió csapatai tankokkal vonultak be Magyarországra, és egy hét alatt felmorzsolták a felkelők ellenállását. Hivatalosan 2652 magyar polgár esett áldozatul a harcokban, és tömegek menekültek nyugatra az országból.
– 1957 januárjától pedig jöttek a szovjet támogatással létrejött új, Kádár János vezette hatalom megtorló intézkedései. Bebörtönzések, koncepciós perek, és halálbüntetések.
– Most, 2020-ban, az osztályteremben ülve tisztelettel és hálával gondolunk vissza azokra, akik mindenüket feláldozták a nagybetűs Szabadságért.
– Kik voltak ezek az emberek? Olyanok, mint mi! Akárcsak ti itt, ők is különböző háttérből, különböző történetekkel érkeztek, de a céljuk közös volt. Ezért a célért a halált is vállalták.
– A mai Magyarországnak is van szüksége hősökre. Olyan emberekre, akik kiállnak igaz ügyek mellett, legyen az a kereszténység, a környezetvédelem vagy akár a művészet. Olyan emberekre van ma is szükség, akik elég bátrak, hogy kiálljanak az értékekért.
– Ma is szükség van a mindennapok hőseire! Azokra, akik annak a tudatában végzik a munkájukat, hogy ezzel családjuk, közösségük, országuk javát szolgálják.
– Egy hatalmas puzzle milliónyi darabból áll össze! Mindenkinek ott a lehetőség, hogy megtalálja a nagy kép egy szilánkját. Vajon a tiétek milyen?
– Fogadjátok olyan szeretettel a kisfilmünket, amilyennel mi készítettük nektek.
– Kitalált történet 1956 utóéletéről, de történtek hasonlók.
– Ha megnéztétek, beszéljetek arról, ti mit tettetek volna hasonló helyzetben!"
Ismét rózsafüzért imádkoztunk | Vissza a(z) programok oldalra | Emlékezés az aradi vértanúkra |