Elhunyt Karcsics Tünde tanárnő
Már az iskola újjá szervezésében részt vett, majd 27 éven keresztül volt a nyelvi munkaközösség meghatározó tagja. Szelídsége, elkötelezett hazafisága sok diáknak mutatott példát. Az iskola iránti szeretetének megnyilvánulása volt a jubileumi évkönyvben megjelent cikke is, mely lejjebb olvasható.
A tanárnő emlékét nemcsak szívünkben őrizzük, a falakon sok-sok év érettségi tablója tanúskodik tanító-nevelő munkájáról.
Imádkozzunk érte – az örök világosság fényeskedjen neki.
A BUDAPESTI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÚJJÁSZÜLETÉSE 1997-BEN
Örömteli eseményről kell számot adnom az eltelt időszakot illetően. Szinte hihetetlennek tűnik az, hogy milyen gyorsan telt el 25 év az Egyetemi Katolikus Gimnázium 1997. szeptemberi újraindításától számítva.
Iskolánk 1948-as államosításától, és 1949-ben történt bezárásától kezdve hosszú időnek kellett eltelnie addig, amíg Buda legrégibb egyházi iskolája ismét szélesre tárhatta kapuit a gyermekek, tanárok és szülők előtt.
A több évtizedes kommunista-ateista időszak eltűnése után szívrepesve vártuk a nagy múltú intézmény újbóli átadását. A rendszerváltás után több éves jogi hercehurca, majd a Kúria végleges döntése előzte meg az átadást.
1997 szeptemberében a mai Kodály Zoltán Kórusiskola Toldy Ferenc utcai épületében kezdtük meg a tanítást, ugyanis a kommunista időszakban más intézmények (Vági, majd Schulek) birtokolták a Szabó Ilonka utcai sárga épületünket, elköltözésük és a mi visszaköltözésünk nem ment könnyen. Az “átmeneti” időszakban a tanítás felváltva folyt a két épület között.
A kezdetekkor mindössze három tanulócsoport indult: egy fiú, egy lány és egy vegyes összetételű osztály, összesen 91 tanulóval. A tantestület is kis létszámú volt, tucatnyi lelkes, összetartó, a jövőben bizakodó ember.
A megváltozott idők ellenére is az egykori alapító, Széchényi György esztergomi érsek nevelési céljait tűztük ki magunk elé: a gyerekeket Istennek és a hazának fogjuk nevelni, vagyis jó magyarnak, jó kereszténynek.
Az 1687-ben megfogalmazott alapelvek továbbra is korszerűek, a 20-21. század megváltozott körülményei ellenére is.
A legnagyobb erőnk kezdettől fogva a hit volt, ez segít bennünket minden egyes lépésünkben, cselekedetünkben ma is. Ez az erős lelki kötelék segített hozzá ahhoz is, hogy napjainkban több mint hétszáz fős tanulói létszámmal, hatvanöt fős tantestülettel, és folyamatosan javuló tanulmányi eredménnyel veszünk részt az iskolai és iskolán kívül szervezett tanulmányi–és sportversenyeken, egyéb megmérettetéseken.
Számos tanulói, szülői vélemény alapján iskolánk legnagyobb érdemének tartom a kezdetektől fogva meglévő jó légkört, az értékes közösségi létet. A gyerekek az első perctől kezdve otthon érzik magukat nálunk, szoros baráti és egymást segítő kapcsolatokat alakítanak ki, akár életreszólóakat is. Nem egyszer tanúja voltam ballagáskor annak, hogy milyen nehéz volt az elválás a volt társaktól, tanároktól, nemegyszer még a könny is kicsordult…
Nem ritka az, hogy az öregdiákok felkeresnek bennünket, munkánkat segítő szándékkal vissza-visszajárnak.
Eddigi eredményeinkkel, sikereinkkel kapcsolatban kötelességemnek tartom megemlíteni néhány, sorainkból ma már nagyon hiányzó, példamutató tanár nevét, akik nélkül nem tartanánk ott, ahol.
Először is Szerdahelyi Andorét, a legendás Cox tanár úrét kell felidéznem, aki iskolánk visszaszerzésének kezdeményezője volt. Nélküle ma iskolánk nem létezne!
Meg kell említenem Dr. Bolberitz Pál professzor nevét is, aki iskolánk egykori rector spiritualisa, hittanára volt.
Vagy Hackel Anna latin tanárnőét, az ő szigorú, következetes, de mindig kedves, segítőkész, hívő katolikus személyisége mindenkit lenyűgözött.
Dr. Baranyi Károlyét, a matematika mestertanáráét, aki nagy tudású pedagógiai szakértő volt.
Vámos Gézáné tanárnőt, aki az első vegyes csoport osztályfőnöke volt.
Bohuss Veronika latin tanárnőt, aki nagyon fiatalon és hirtelen távozott tőlünk.
Emléküket, áldozatos munkájukat tisztelettel és szeretettel őrizzük!
Hiszem és tudom, hogy a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium még az eddiginél
is nagyobb eredményeket és sikereket fog elérni a jövőben, az elkövetkezendő 25 esztendőben, és még azután is!
Ehhez kérjük a mindenható Isten áldását, kegyelmét és megtartó-megőrző erejét.
Karcsics Tünde
/angoltanár/
