Harrach Ágnes
svéd műfordító, tolmács, nyelvtanár
Már gyerekkoromban szerettem csacsogni a külföldi vendégeinkkel, és lelkesen jártam velük az országot. Egyértelmű volt, hogy nyelvekkel és emberekkel kapcsolatos pályát válasszak magamnak. Gimnazista koromban saját erőmből kezdtem el svédül tanulni, ami aztán megszabta egész életpályámat, minden későbbi munkám és feladatom a svéd nyelvvel állt összefüggésben. Földrajz-német szakos tanárként végeztem az ELTE Természettudományi Karán és harmadik szaknak felvettem a Skandinavisztikát is. Már érettségi után elvégeztem az idegenvezetőképzőt, és egyetemi tanulmányaim mellett nyaranta rengeteg csoportot vezettem. A diplomám megszerzése után elvégeztem az ELTE Fordító- és Tolmácsképzőt német nyelven, svédből már egyetemista koromban letettem a tolmácsvizsgát.
Tanulmányaim után néhány évig a Posta Vezérigazgatóság Tolmács- és Fordítóosztályán dolgoztam, párhuzamosan más fordítói és tolmácsmegbízásokat is kaptam. Majd szép sűrű sorban megszületett négy fiam, velük voltam otthon GYES-en, GYED-en, majd főállású anyaként. De azért kicsit mindig dolgoztam is. Nem mentem vissza főállásba, hanem bt-t alapítottam, mert munka volt rengeteg, de svéd nyelvvel senkinek sem volt szüksége állandó munkatársra. Nyelviskolában tanítottam, csoportokat vezettem, szakfordító voltam, írtam három svéd nyelvkönyvet, lefordítottam közel harminc svéd szépirodalmi és non-fiction könyvet, szinkrontolmács voltam konferenciákon, mozielőadásokon, tolmácsoltam szakmai csoportoknak, delegációknak, minisztereknek, miniszterelnököknek, sőt a svéd királynak is.
Arról szeretnék beszélni, hogy mi is a különbség e nyelvekkel kapcsolatos munkák és feladatok között, melyikhez milyen képességekre, előképzettségre van szükség, hogyan lehet az aktuális munkákra, feladatokra felkészülni. Mert készülni kell, minden egyes feladat előtt, mintha vizsgázni indulnánk.
