Vissza a nyitóoldalra

Szakmai kirándulás a Repülőtéren

2022. március 7.

gradeonewatch.com

November harmincadikán a 10.e osztály Kiri Andrea és Kovács Erika tanárnők kíséretével részt vehetett a Liszt Ferenc Repülőtéren egy ismeretterjesztő túrán. Kilenc órára értünk a reptérre és rögtön szemtanúi lehettünk a túravezetőnk narrálásával annak, hogy hogyan is néz ki egy reptér, milyen biztonsági eljárások vannak, mi hogyan működik és még sok más hasonlóan érdekes információval lettünk már a túra első negyed órájában gazdagabbak.

Egyértelműen a nap legviccesebb része ezután következett, amikor az osztály, fémtárgyaiktól és cipőiktől megszabadulva átkelt a fémérzékelő szenzoron megtudva, hogy ez miért is lényeges. Ezután újfent buszra pattantunk és végig utaztunk a repülőgépek mellett.

Szombati Zsuzsanna, aki jelen esetünkben az idegenvezetőnk volt, bemutatta nekünk a 400 focipálya nagyságú Feri-hegyi repülő teret. Elmagyarázta nekünk, hogy az ott dolgozóknak mekkora tűrőképességgel kell rendelkezniük, ahhoz, hogy minden rendben menjen. Rengeteg alkalmazott dolgozik ott olyan összhangban, hogy ezek nekünk, utasoknak talán kívülről fel sem tűnik.

Az idegenvezető hölgy egyébként légi utaskísérőként dolgozott hosszú éveken át, s 5 éves korában döntötte el, hogy ő repülni szeretne, s így ez lett a hivatása. Azoknak ajánlotta ezt az állást, akik tudnak kiabálni, hogy veszély esetén kimenekíthessék az utasokat, pontosabban kitereljék a gépről. De persze fontosak az elméleti és gyakorlati alkalmassági vizsgák, melyeken át kell menni, de nagyon nehéz bekerülni, mert nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni. A nyelvtudás is nagyon fontos, minimum egy idegennyelvet az angol mellett kell még tudni.

A repülőteret busszal utaztuk körbe. Ez egy nagyon szépen gondozott terület, több épülete, útszakasza van és két pályája, ahol fel-le szállnak a gépek. Van szántóföldes és füves rész is a ragadozó madarak ellen, hisz nem bírják a hosszú füvet és gyorsan tovaszállnak, ami fontos nehogy beleütközzenek a repülőbe, illetve a hajtóművekben, nehogy kárt tegyenek.

De a legnagyobb élmény ezek közül, hogy láthattunk használatban lévő utasszállító és magángépeket, repüléstörténeti relikviákat, emellett a gépek karbantartásába is betekintést nyerhettünk. Miután leszálltunk a buszról végig nézhettük ahogyan közvetlen előlünk szállnak fel a repülőgépek. Majd újfent buszra szálltunk és elmentünk a tűzoltóság központjába, ahol szerencsénkre, bevetésben láthattuk a tűzoltókat, ahogyan kevesebb mint egy perc alatt el is tűntek a szemünk elől. Természetesen a hatalmas területnek több tűzoltósága is van bármelyik percben „bevetésre” készen állva.

Zárásképp, ha már láthattunk felszálló repülőket, akkor miért is ne láthatnánk leszállókat? Ez meg is történt, viszont nem csak szimplán láthattuk leszállni a repülőgépeket, hanem pontosan a fejünk felett szálltak el a vasmadarak.

A túra során idő szűkében nem mutathatott meg nekünk mindent az idegenvezető, de szerintem így is gyönyörű volt, a végén megnézhettük a parkot is, de nagyon hideg volt, így nem volt rá túl nagy igény. (Timár Krisztina)

Személy szerint én még sosem repültem így az egész látogatás nagy élmény volt számomra a hideg, szeles idő ellenére is, és mivel nem nagyon jártam külföldön sem elképesztő volt, hogy honnan érkeztek gépek akár javításra, akár tárolásra az egyik bérelhető hangárba. Az egész repteret egy jól olajozott gépezettnek tudnám elképzelni. És ez a bizonyos gépezet nagyon is működik. (Veress Mónika)

Végszónak egy remek programon vehettünk részt, amelyben az egész osztály jól érezte magát. (Borsos Péter)

Borsos Péter, Timár Krisztina és Veress Mónika

 

 

Intermezzo – egy felvidéki kirándulás margójáraVissza a(z) kirándulások oldalraPaks – Egy modern energiatermelő erőmű
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Admin E-mail Levelezés (egyetemi.hu)