Vissza a nyitóoldalra

Róma örök

2014. szeptember 4.

Amikor az érettségi bankett másnapján felébredtünk, még nem gondoltuk, hogy az éjszakát már Trieszt mellett töltjük a tengertől alig néhány kilométerre. Az Adria parti városkának végül ugyan csak az éjszakai életébe pillantottunk bele – akkor értünk oda – de ez senkinek nem vette el a kedvét, hiszen ez a kis ékszerdoboz sötétben is legalább annyira hangulatos, mint nappal. Másnap reggel frissen keltünk, és Róma felé vettük az irányt, de útba ejtettük Gubbiót és Assisit is. Előbbi talán kevésbé ismert városka, de megéri a kb. 60 km-es kitérő nem csak azért, mert itt született Bud Spencer. Szent Ferenc városa girbe-gurba utcácskáival, hatalmas tömegével és a ferences barátok barna ruhájával önmagában is szép emlék, de szerencsére pont belecseppentünk egy esti kórusba is, amitől az ember lelkét elönti az áhítat – alig tudtunk kimozdulni a padokból, ahol a kolduló barát szelleme lebegett minket körül. Így csak éjszaka értünk Rómában a kempingünkbe, de mivel a tenger közel volt, egy fürdés még belefért. Vasárnapra a Szent Péter Bazilika megtekintését terveztük azzal a nem titkolt céllal, hogy ott is vegyünk részt szentmisén. Ahogy a főtérre értünk, óriási tömeg fogadott minket, akkor még csak sejtettük, hogy miért: a délelőtti misét Ferenc pápa koncelebrálta, és a kintiek arra vártak, hogy ők is láthatják. Aztán nem is kellett csalódnunk, hamarosan megjelent az erkélyen a Szentatya, és rövid beszéd után megáldotta a jelenlévőket. Hatalmas élmény volt. Hamar kiismertük magunkat a helyi BKV rejtelmeiben, és miközben fel-alá utazgattunk a buszokon és villamosokon, végignéztük az egész várost. Másnap az ókori Róma következett. Aki nem tanult a Colosseumról, nem érezheti át azt az élményt, amikor meglátja ezt az épületet: tényleg hatalmas, kívülről és belülről egyaránt. A Forumon hömpölyög a tömeg, mint annak idején, a Palatiumon narancsfák árnyékában lehet sziesztázni, a Capitoliumi Farkast pedig a helyi szakszervezetek tüntetése közben pillantottuk meg. Estére még maradt egy kis buszozás a legkeskenyebb sikátorokon keresztül, aztán irány haza. Az utolsó napra maradt a középkori barokk Róma. Nehéz róla beszélni, inkább el kell oda látogatni! Éjszaka hagytuk el a várost, hogy másnapra már Sienában lehessünk. Azért volt ez olyan sürgős, mivel ekkor rendezték a Paliót, egy lóversenyt Remus városában, annak is a főterén. Persze ez a városka is egy ékszer kagylót formázó főterével, utcácskáival, félbehagyottan is monumentális dómjával, de az ünnep alkalmából kiöltöző helyiek még színesebbé tették ezt a napot. Az utolsó napra maradt Firenze és Velence, előbbit napközben néztük meg, utóbbiról még napfényes emlékeket is megőrizhettünk, de a főtérre már félhomályban érkeztünk, visszafelé pedig teljes sötétségben sétáltunk a cölöpökre épített utcákon. Másnapra már csak a hazaút maradt, délután már a Balatonban fürödhettünk volna. Reméljük, hogy megmarad az EKG-ban az a szép hagyomány, hogy a latinosok elmennek egy hasonlóan kalandos és emlékezetes túrára. 

Három a magyar igazság – Nagytábor 2014Vissza a(z) kirándulások oldalraCsíksomlyói búcsú és erdélyi kirándulás
Ezt a programot a
Gimnázium 1687 Alapítvány támogatta!
hétfő (október 18.)
Zsolozsmát imádkozik a héten az iskola diákjaiért a 11. B osztály
Szaktanári fogadóóra
16:00-19:00
kedd (október 19.)
Ásványtár és Biológiai Intézet - 9. évf.
péntek (október 22.)
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap
Ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalomról
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Admin E-mail Levelezés (egyetemi.hu)