Navigare necesse est! – Kenutábor 2020!

Bisztrai Kíra – Hévizi Adorján:

Nádfedeles kulipintyó

Az első nap egy új kezdet,

Bizonytalan kormányozok,

De kapok segítő kezet,

S érzem, nem egyedül vagyok.

Második nap a változás,

A felcsendülő énekszó,

Gyakori postára járás,

Estére egy kis halastó.

Harmadnap a megismerés,

Egy új társsal nő csapatunk,

A borút s esőt elűzték

Szívünkben felkelő napunk.

Negyediken összetartás,

Járatlan útra tévedünk,

Úgy tűnik, örök bolyongás,

Köztetek találjuk helyünk.

Ötödik nap az elválás,

Boldogan, de fájdalommal

Karoljuk át újra egymást,

Búcsút intünk nagy mosollyal.

Tizenkilenc folyami rozmár:

Szabadvers a szabadsághoz

ahogyan már első nap majd’ meghalunk

ahogyan borulni látszik a kenu, majd visszabillen

ahogyan becsapnak a hullámok

ahogyan low-riderezünk a hullámokon

ahogyan azon gondolkodom, mikor borít be minket egyik vagy másik szeleburdi társam hordóstul-táskástul a vízbe Duna kellős közepén

ahogyan ez a csaj kormányoz!

ahogyan felkapjuk a fejünket a kajakedző hajcsárhangjára

ahogyan száll a széllel a dal

ahogyan a Disney elkísér minket utunkon

ahogyan huncut-picúr „Hola nino”- és „Señorita”-kiáltások közepette suhanunk a vízen

ahogyan a Dunába lógatott itóka hűl

ahogyan a seggünk is lefagy a hideg Dunavízben

ahogyan a hátamhoz érnek a szív alakú cseppek

ahogyan a hattyúk elfogyasztják minden ujjunkat s lábujjunkat

ahogyan megpillantunk egy valódi nádfedeles kulipintyót

ahogyan szellemi támogatásoktól és bajtársaim odaadó biztatásától kísérve küzdök a kenuban az "elemek" fékentartásával, és a remény lebeg lelki szemeim előtt, hogy most már csak félóra, és ott az erdő egyik bölcs fája, amely megtámogat majd viaskodásomban

ahogyan éjszaka az elkóborolt bárányt keressük a bokrok közt

ahogyan a pisilés is művészetté lesz

ahogyan, hiába csak unózunk, kizavarnak a fiúk sátrából

ahogyan éjfélkor kártyalapjainkat eldobva mind felugrunk az út közepéről, hogy az autó el ne üssön

ahogyan megyünk a postára

ahogyan Miklós énekel

ahogyan Kinga dalol

ahogyan Dóci Mad worldöt zümmög

ahogyan Boldi mesél

ahogyan Beni lendül a majomhintával

ahogyan a karamella repül

ahogyan a karamella süllyed

ahogyan éjszakába nyúlik a gyilkosos játék

ahogy Miklós horkolása álomba ringat

ahogyan a civilizáció visszatérésének apró örömeit tapasztaljuk

ahogyan a szél messze viszi a fellegeket