Vissza a nyitóoldalra

Kenutánbor 2020

2020. augusztus 31.

 

Kenutánbor 2020

11.A osztály

Élménybeszámoló Dadányi Anna szemszögéből

 

A 11. évfolyamot és a karantén szokatlan helyzetét átélt 11. A osztály kis csoportja megindult a második osztálykenutáborba június 29-én a Nyugati pályaudvartól, hogy végre újra együtt lehessünk és kipihenjük magunkat. Az első nap célja a kemping elérése majd bevétele volt, így meg is indultunk, mivel még sok átszállás várt ránk. A hosszú vonatút után a buszra várva megpillantottunk egy boltot, és mivel nem sokat fogunk a túra során többet ilyet látni, Máté és Koppány, a két túravezető és az általuk kinevezett élelmezési főnökasszony, azaz én megindultunk az egész kirándulásra bevásárolni. Az egyetlen szépséghiba az volt, hogy időnk nem sok maradt a busz érkezéséig, ezért mintha futóverseny lenne, kapkodtuk a lábainkat a sorok között. Sikeresen elértük a buszt, és a többiek segítségével fel is dobáltunk rá mindent. Az utolsó jármű egy kisbusz volt, ami már teljesen a Vadvíz-kempingig vitt minket Alsóbélatelepen. A helyünket elfoglalva felvertük sátrainkat, majd uzsonnáztunk és a rossz időre tekintettel bementünk az esőtől védett kempingi bár/pihenőhelyre, ahol pingpongoztunk és kártyáztunk. Persze pár fiú az esővel nem törődve megmártózott a Dunában. Ahogy elállt az eső, nekiálltunk röplabdázni, majd este közösen megettük a maradék szendvicset, amit magunkkal hoztunk, és még sokáig beszélgettünk a tűz mellett. Második nap korán keltünk, gyorsan reggeliztünk és nekiindultunk első kenus utunknak. Az első szembejövő zubogónál a kenu, amiben én is ültem, felborult, így következett az, hogy közösen halásztuk ki a dolgainkat a vízből. Így visszagondolva elég viccesen nézhettünk ki, de hát megesik, hogy az ember a kenuból a Dunába esik.

A nyári forróság miatt mindenki megsült, még mi is, akik akarva akaratlanul lehűtöttük magunkat, ezért megálltunk egy kis eldugott kocsmánál és pihentünk egyet. A bővült kis vásárlós csapat elindult, hogy keressen egy kisboltot a nasikészlet feltöltése érdekében. Sajnos elég messze volt a bolt, ezért amint visszaértünk a többiekhez, már indultunk is tovább a kenukkal. A kempingbe visszatérve fürödtünk egy nagyot, majd - mivel az energiánk kifogyhatatlan - újra nekiálltunk sportolni: métáztunk és röplabdáztunk is. A vacsora pörkölt volt, és bár nekem volt feladatként kiosztva a főzés, mindennap rengeteg segítséget kaptam. Este újból sokáig beszélgettünk. Harmadik nap a reggeli rutin után beültünk a kenukba: az enapi fő célunk pedig egy tó volt, ami annyira tiszta vizű, hogy tudtak bele medúzákat telepíteni. Meg is találtuk őket: nagyon sok pici fehér medúza között mentünk el. A tavacska után mentünk tovább felfele a folyón, ami nehézkesen ment, és megtörtént a második és egyben utolsó beborulás is, ezért kihalásztuk a cuccokat ismét és kikötöttünk valahol, hogy együnk és a borulást szenvedők is meg tudjanak száradni. Délután ismét sportoltunk szárazföldön is egy nagyot, majd este a tűznél iszogattunk és ettük a finom tejszínes, baconos tésztát, utána pedig éjszakába nyúlóan beszélgettünk szokás szerint. Negyedik napon az utolsó evezéses napra ébredve hamar el is indultunk a reggelit követően. Ezt az utunkat csak odafelé kellett kenuval megtenni, mivel visszafele már elvittek minket.

 Odafelé gyönyörű kis ösvényeken mentünk végig, bár azt nem mondanám, hogy zökkenőmentesen, mivel rengeteg kidőlt fa került utunkba, de remek kormányosaink mindet hiba nélkül ki tudták kerülni. Az egyik legszebb elágazásnál annyi volt a szúnyog, hogy rendesen gondolkozott az ember, hogy evezzen vagy csapkodja a vérszívókat, a látványért viszont megérte. A célt elérve piknikeztünk egy nagyot, majd még egy utolsó kisebb kört tettünk a kenukkal, mire megjött a kisbusz, amivel visszaszállítottak minket és a kenukat is. A már szinte rutinsportolás után megettük a paprikás krumplit, amit készítettünk. Az olcsó virsli miatt kicsit fura lett, de hát nem lehet minden tökéletes, majd az utolsó este megünneplése céljából átmentünk a két parcellával arrébbi csapathoz, akiknek tanárát ismeri a mi osztályfőnökünk, és közösen énekeltünk a tábortüzüknél. Reggel az ottani büfében rendeltünk melegszendvicseket és teát fogyasztva átbeszéltük a tábor alatt történteket. Ezek után kivándoroltunk - kissé még kótyagosan - a rétre, mivel tegnap este az említett másik csapat kihívott minket egy métaversenyre, amit természetesen elfogadtunk. Szegények nem tudták, hogy métaosztály a második nevünk, így elég szépen nyertünk, de ők is ügyesen szerepeltek.

A verseny után hazaindultunk, a hosszú vonatúttal pedig sajnos ez a kaland is véget ért. Szerintem mindenki nevében bátran kijelenthetem, hihetetlenül élveztük és csak remélni tudjuk, hogy meg tudjuk ismételni.

Résztvevők kenuk szerint és a kormányosokat legelső helyekre írva:

  1. Farkas Koppány, Mák Gréta, Fenyák Orsi
  2. Szlávik Bence, Gilyén Mátyás, Holczer Ádám
  3. Rózsahegyi Kristóf, Szakály Ancsa, Szarvas Szabolcs
  4. Kóczán Máté, Neumann Kata, Golarits Panni, Dadányi Anna

Kóczán Máté és Farkas Koppány főnökuraknak innen is köszönjük a szervezést! J

 

 

Körűi búcsú 2020.Vissza a(z) kirándulások oldalraNyaral a Szent József osztály
hétfő (szeptember 28.)
Zsolozsmát imádkozik a héten az iskola diákjaiért a 12. D osztály
szerda (szeptember 30.)
Szülői értekezlet a díszteremben a 11. C osztálynak
17:00
szombat (október 3.)
Idegen nyelvi évfolyamvizsga-szóbeli (11. évf.)
08:00
hétfő (október 5.)
A tanítási nap során rövidített tanórák lesznek
Zsolozsmát imádkozik a héten az iskola diákjaiért a 11. A osztály
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Admin E-mail Levelezés (egyetemi.hu)