Vissza a nyitóoldalra

Diákjaink a csíksomlyói pünkösdi misén

2018. június 2.

 Az első nap, szerdán, május 16-án, fél hatkor találkoztunk a Batthyány téren. Hat órakor sikeresen el tudtunk indulni, de egy elkésett diák miatt húsz percet kellett a Hősök terén várakozni. Szerencsére az autópályán semmiféle dugó, fennakadás nem volt, ezért jól lehetett haladni. Utazás közben egymás előadásait hallgattuk, amiből az elkövetkezendő napokban egy kvízsort állítottak össze a szervező tanárok. A kérdésekre három-négy fős csapatokban kellett válaszolni, és a jutalom sok értékes ajándék volt.  Négy-öt óra buszozás után elértük a határt, ahol gond nélkül át tudtunk lépni. Első állomásunk Nagyvárad, ahol megtekintettük a székesegyházat, és egy gyors körbenézés után közösen elénekeltük Wolf Péter Ave Maria című dalát. Folytattuk utunkat, de egy kis késés miatt nem tudtunk bemenni a tordai sóbányába, ezért ez a program módosult: másnapra és a parajdi sóbányára. Este hét óra körül foglaltuk el a szállást. A szobák kiosztása után vacsoráztunk, majd utolsó programként körbe sétáltuk a közelben lévő Medve-tavat.

Csütörtök reggel, mikor felébredtünk Szovátán, a 10.c osztály zsolozsmával indította a napot, majd egy bőséges reggelivel folytatta. A buszra felszállva elmentünk a hetedikesekért, és közösen indultunk el Parajdra, a sóbányába. Ezek után átutaztunk Székelyudvarhelyre, ahol közelebbről is megtekinthettük a várost. Ellátogattunk Orbán Balázs emlékhelyéhez, majd Farkaslakán megnéztük Tamási Áron síremlékét. A székely és magyar himnuszok eléneklésével fejeztük ki tiszteletünket mind a két helyen. Ezekről a településekről, illetve személyekről is részletes beszámolót tartottak a hetedikes, illetve tizedikes tanulók az utazás során. Az esti órákban megérkeztünk Gyergyóújfaluba, ahol mindenki elfoglalta a szállását egy-egy családnál. Természetesen a vendéglátóink hagyományos meleg étellel kedveskedtek nekünk. Ezt a napot egy fantasztikus táncház zárta.

Másnap, pénteken, a családoktól indultunk Gyergyóújfaluról és szerencsére nem kellett olyan korán kelni. Elsőként elmentünk a Gyilkos-tóhoz, ami nagyon szép helyen van. Már az oda vezető út is csodálatos volt. A tavon sajnos nem csónakázhattunk, mert fújt a szél és veszélyes lett volna, de így is megérte odamenni. Ott volt egy rövid kis időnk fényképeket készíteni és vásárolgatni, majd ezután elmentünk a Békás-szoroshoz, ami szintén fenomenális volt. A visszafelé vezető úton húzódott egy kis kirakodóvásár, ahol lehetett vásárolgatni és nézelődni. Este elértünk Csíkszeredára, ahol elfoglaltuk a szállásunkat az ottani középiskolában és este fáradtan hajtottuk le a fejünket.

Szombaton a mi osztályunk egy órával előbb indult a Nyeregbe, mint a csapat többi része. Máté térdsérülése miatt volt szükséges ez, de lassabb tempónk ellenére gyorsan felértünk. Útközben Körmendy tanár úr vezetésével rózsafüzért imádkoztunk és énekeltünk, ameddig csak el nem nyomta szavunkat a hangosbemondókból érkező könyörgés.

Fent, egy nagy körben ültünk le a puha fűre, lefoglalva a helyet az iskola csapatának. Hiába próbáltak leülni közénk, nem hagytuk. Egy tapodtat sem mozdultunk, amíg meg nem érkezett a többi osztály.

A kirándulás eleje óta először kibújt a nap a felhők mögül. A hosszú várakozás közben vörösre sült mindenki, aki hitt a felhőknek és esőre készült. Én is jó piros lettem. Aztán persze a mise felénél megérkezett az eső, gyorsan előkerültek az esőkabátok, az esernyők - vagy egyik se, ha valaki épp nem hozott – így volt, aki egyszerre sült le és ázott el.

A mise prédikációjának fő mondanivalója az volt, hogy bízzunk meg Isten akaratában. Utána az áldoztatás vagy egy óráig tartott, közben pedig felolvasták a zarándokcsoportok létszámát, indulási helyét és vezetőit. Pácz és Albert-Tóth tanár úr nevét dörgő tapsviharral köszöntöttük, aminél csak a közösen elénekelt himnuszok voltak hangosabbak. Zengett az egész völgy.

Visszafelé szabadon voltunk eresztve, kis csoportokban mentünk le a hegyről. A hatalmas tömegben csak lépésben lehetett haladni és mi fogtuk egymás vállát, nehogy elveszítsük a másikat. Ráadásul az eső sem akart elállni. Legalább volt időnk elgondolkozni a szentbeszéden vagy venni egy-két bizsut otthonra.

 

Visszaúton átmentünk Korondon, ahol nagyon sok szép kézzel készített edényt, hűtőmágnest, bögrét és egyéb tárgyakat lehetett kapni, emellett likőröket, pálinkákat, sajtokat is. Utána Kolozsvárra következett, hogy megtekintettük a Házsongárdi temetőt, ahol többek között Dsida Jenő is nyugszik. A temető megtekintése után tovább indultunk, hogy megnézzük a Szent Mihály templomot. Beljebb érve, a Fő tér felé szembesültünk azzal, hogy Kolozsváron pont aznap kültéri programokat tartottak, ahol iszonyú sok ember volt. Nagyon kellett vigyáznunk egymásra, nehogy elveszítsünk valakit. A a tizennegyedik században gótikus stílusban épült Szent Mihály templomba bementünk és egy kicsit körbe néztünk, Körmendy tanár úr rögtönzött beszédet tartott nekünk, ugyanis aznap volt Pünkösd. Ennek apropójából elénekeltük a „Jöjj, Szentlélek Úristen” kezdetű éneket és elimádkoztuk a tanítás kezdeti imát. Innen tovább mentünk és megtekintettük Hunyadi Mátyás szülőházát. Este érkeztünk Kalotaszentkirályra, ahol családoknál aludtunk. A szállás elfoglalása és a finom vacsora elfogyasztása után egy táncházban vehettünk részt. Itt megismerhettük a Kalotaszentkirályi népviseletet, táncbemutatót néztünk, illetve körtáncokat tanultunk, ezen felül megtanítottak minket  csujjogatni is. Sokat táncoltunk, nevettünk és nagyon jól éreztük magunkat. Este ki-ki a maga házába indult vissza és biztos vagyok benne, hogy mindenki boldog pillanatokkal tette hajtotta le immáron az utolsó éjszakára fejét Erdélyben.

 

Utolsó napon, reggel mindenki fáradtan és talán kicsit szomorúan kelt fel. Ott kellett hagyni azt a helyet és vissza kellett térni a megszokott hétköznapi életbe. Miután mindenki megreggelizett és elköszönt a fogadójától, elindultunk megtekinteni a révi cseppkőbarlangot. Gyönyörű látványt nyújtott a barlang minden egyes szeglete. Egy jó túra után, visszatérve a buszokhoz, megebédeltünk. Volt ott mindenféle étel, ami szem szájnak ingere: kürtöskalács, szendvics, sütemény és nápolyi. Sajnos az ebédet félbeszakította egy zivatar, úgyhogy el kellett indulnunk haza. Bátran mondhatjuk, hogy sok új élménnyel tértünk otthonunkba. A gyönyörű helyek, ahol jártunk és nem utolsó sorban a csodaszép táj, ami végigkísérte az egész utat, örök emlékek maradnak. Nem csak élményekkel lettünk gazdagabbak, hanem lelkiekben is.

 

A cikket írták: Csabai Olivér, Peller Zsuzsanna, Kovách Dávid, Breznay Richárd, Hornyák Réka 10.c osztályos tanulók. A szöveget lektorálta és szerkesztette: Pozsonyi Anna.

SpeakOut nyári angol nyelvi táborVissza a(z) kirándulások oldalraBécs 2017
csütörtök (december 13.)
Történelem évfolyamvizsga-írásbeli (11. évfolyam)
péntek (december 14.)
Adventi gyertyagyújtás
Bécsi kirándulás
hétfő (december 17.)
Reggeli zsolozsma a 10.d osztállyal
Történelem évfolyamvizsga-szóbeli (11. évfolyam)
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Admin E-mail Levelezés (egyetemi.hu)